Portrék
Erdei tettestársak,
avagy a közös szenvedélyünk:
az erdő!
Egy erdész és egy „dzsindzsász”, akik egyesítették tudásukat egy nemes cél érdekében: minél több emberrel megismertetni az ehető erdei alapanyagok csodálatos világát.
Megyeri Sára
a „dzsindzsász”
Édesapja kislány korában szerettette meg vele a gombázást, mely szeretet sem a bölcsész egyetemi évei, sem később, a borszakírói évei alatt nem csitult. A gombák azonban hisztisek, és amikor nem annyi eső esik, nem úgy süt a nap, vagy tisztítanak egy területet az erdőben, akkor nincsenek – ha az ember átkozódva kajtat utánuk, akkor se. A növények ilyen szempontból sokkal hálásabb társaság: ha az egyik helyen elfagyott tavasszal a kökény, vagy az aszálytól ledobta a termést a som, pár kilométerrel arrébb még lehet találni belőlük valamennyit. Gasztro- és borszakírói múltja miatt elsősorban a növények íze és felhasználhatósága érdekli. Persze az evésen kívül elkezdett hozzá tanulni is, hiszen azt vallja: egy kis hozzáértéssel bizonyos növényekkel ugyanolyan könnyen meg lehet fosztani valakit a méltóságától, mint gombákkal – csak Magyarországon ehhez nem kötődik szabályozás. A Dzsindzsa – vadon termett delikáttermékek – alapítója, több Michelin-csillagos étterembe szállít be erdei alapanyagokat. A barátai vigyorogva vallják, hogy szeret veszélyesen élni: autóból is gombázik és tényleg mindent megkóstol, ami az erdőben terem.
Bózsó Gyula
az erdész
Erdei nagykövetként hirdeti, hogy az erdész generációk által megörökölt szakmai tudást tovább kell osztani egy mindenki számára élhetőbb és fenntarthatóbb jövő érdekében. Ez az alapgondolat ihlette „Az erdő finom” és az „I love Bükk” című könyvének megírását is. Mindig erdész szeretett volna lenni, így már gyermekkora óta tudatosan készült Sopronba, ahol végül kitűnő minősítéssel végezte el a felsőfokú tanulmányait. Rutinos szerző és erdei publicista, aki a könyvírás mellett számtalan közjóléti szerepet is vállal. Nevéhez köthető az országos jelentőségű „Arborétumok Napja” rendezvénysorozat megálmodása, vagy a jótékonysági „zöld szív” mozgalom elindítása is. A keze nyomán megvalósuló számtalan ökoturisztikai fejlesztés révén személyesen is hozzájárult az Észak-Magyarországi Régió kulturális értékeinek gyarapításához. Szakmai vezetése mellett jöhettek létre többek között olyan nagyszerű műszaki és egyben turisztikai fejlesztések, mint a világviszonylatban is első és egyedülálló lillafüredi hibrid mozdony, az év kilátója címmel büszkélkedő Zsófia-kilátó, vagy a Füzérradványi Arborétum. Az erdő mellett családja a legnagyobb szerelme. Küldetése, hogy Az Ehető Erdő projekttel egy élhetőbb jövőt hagyjon örökül három gyermekének is.